Szerintem alig akad magyar gyakorló pedagógus, akiben ne menne fel a pumpa, ha a PISA felmérésről hall. Az első "sokkoló" eredményeket a 2000-es felméréskor kaptuk a képünkbe, azóta 2003-ban és 2006-ban is mértek. Az eredményeket alaposan belesúlykolták a köztudatba, mindenki tudja, hogy a magyar gyerekek szövegértése katasztrofális, matematikából futottak még kategória vagyunk, természettudományokból a középmezőnyben végeztünk. Javulás 2003-ban sem történt a felmérés szerint. A felmérés nagy publicisztikát kapott, egészen a bulvárszintig is. "Szerencsére" az Oktatási Minisztérium nagyon gyorsan reagált, és a PISA 2000 kapcsán azonnali és gyökeres oktatási reformokat hajtott végre. Ez érintette a tananyagot, az érettségi vizsga tartalmát, a tankönyveket és példatárakat. Bevezetésre kerülnek az "új" tanítási módszerek (Hefop programok). Rengeteg pénzbe kerül mindez, drasztikus módosításokat jelent, és mindezt egyetlen(!) felmérés eredményei miatt. A tanárok hitetlenkedve álltak az eredmények előtt. Nem akartuk elhinni, hogy a világhírű matematika oktatás nagy hirtelen a béka hátulja alá került, hogy külföldi tanulmányútjainkon szerzett tapasztalataink hamissá váltak. Korábbi nemzetközi felmérések jó helyezéseket hoztak (pl. IEA). Sajnos a konkrét feladatokhoz jó ideig nem is lehetett hozzájutni, azt csak egy idő után szabadították fel a nyilvánosság számára.
Nem akarom sokadikként újraelemezni a felmérést, mert az elmúlt évek során sok idevágó cikk, tanulmány született. Most csak egy-két aspektust vetnék fel, mégpedig kifejezetten a szövegértésre vonatkozóan.
A PISA a 15 éves tanulók teljesítményét méri, célja elsősorban a mindennapi
életben használható tudás vizsgálata, szövegértésből mindhárom alkalommal a magyar diákok a résztvevő országok alsó harmadában végeztek.
Miközben a PISA-tól zengett az egész ország, aközben más, ilyen jellegű nemzetközi mérések is voltak. Egyet nézzünk csak, az IEA Nemzetközi Szövegértés-vizsgálatát, a PIRLS felmérést.
A PIRLS az általános iskola 4. osztályos tanulóinak szövegértési képességeit vizsgálta. Az első mérés 2001-ben volt és 5 évente ismétlődik, 35 ország vesz részt. Azt méri, hogy a tanulók milyen mértékben alkalmazzák szövegértési képességüket a hétköznapi helyzetekben megjelenő szövegek megértésekor és értelmezésekor (azaz hasonló célú mint a PISA).
Nagyon röviden a 2006-os vizsgálat eredményeiről:
- A részt vevő országok tanulóinak szövegértési képessége: Kiemelkedő magyar eredmények.
- Az eredmények változása 2001-hez képest: Szignifikáns javulás a magyar tanulók szövegértési képességeiben.
- A magyar tanulók az élményszerző szövegekben érnek el jobb eredményeket.
- A magyar tanulók az értelmezést, összefoglalást és értékelést igénylő feladatokban sikeresebbek.
- Tanulóink kiemelkedő arányban érték el a magasabb képességszinteket.
- Változások 2001-hez képest: Tanulóink növekvő aránya a kiváló képességszinten.
- A nemzetközi átlagnál többet olvasnak a magyar tanulók.
- A magyar szülők sokat foglalkoznak gyermekeikkel.
- A legfontosabb tényező a magyar tanulók teljesítményében: az otthoni erőforrások.
A PIRLS eredményei korántsem kaptak akkora publicitást, mint a PISA eredmények. Míg az utóbbiról mindenki, még a laikusok is tudnak, addig a PIRLS-ről gyakran még maguk a tanárok sem hallottak. Tovább megyek, mintha egyenesen elhallgatták volna előlünk.
Nézzük csak: a 4.-es tanulók szövegértésben kiválóak (PIRLS), a 9.-es tanulók pedig katasztrofálisak (PISA)? Ha feltesszük, hogy valóban lehetséges romlás - pl. az olvasási hajlandóság valószínűleg csökken az életkorral - akkor is alig hihető ekkora teljesítményesés.
Most akkor melyiknek higgyünk? Talán nem is kellett volna mindent gyökeresen megreformálni a PISA-ra hivatkozva? Nem is volt olyan rossz az a magyar oktatás? Lehetséges, hogy csak azokat az eredményeket veszik figyelembe, amelyek alátámasztják mindazokat az intézkedéseket, melyeket amúgy is meg akartak hozni? Esetleg nem is az a szempont, hogy az oktatás jó, eredményes legyen, hanem valami más?
Mindannyian tudjuk a választ.
Másik cikk lenne már annak a vizsgálata, hogy mi az oka a két felmérés ekkora eltérésének, én egyetlen dolgot azért megemlítek, mint lehetséges okot:
- a PISA-mérést a kilencvenes évek végén a legfejlettebb államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) hívta életre. GAZDASÁGI szervezet, semmilyen mérési tapasztalattal!
- Az IEA (International Association for the Evaluation of Education Achievement – Tanulói Teljesítmények Vizsgálatának Nemzetközi Társasága) nemzeti kutatóintézetek és kormányzati szervek közreműködése révén létrejött független nemzetközi társaság. FÜGGETLEN, TUDOMÁNYOS szervezet, 50 éves mérési tapasztalattal!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nádori Gergely 2008.02.03. 09:11:13
tothmari 2008.02.03. 11:01:14
Mondom mindezt sok tanítási tapasztalattal és úgy, hogy az elmúlt 15 évben tevőlegesen is részt vettem ezekben, pl. Csapó Benő, Vidákovics Tibor kutatásai, IEA felmérés. Szakvizsgám is európai értékelési rendszerekből írtam. Az elmúlt 7 évben személyes tapasztalatokat is szereztem (nem néhány napos) több országban. Megpróbálok tehát nem a levegőbe beszélni. Természetesen az eltérő vélemény is megtisztel, örülök, hogy itt ütköztethetjük őket, mert szerintem az együttgondolkodásnak nagy haszna van.
Az én posztom arról szólt, mi lett volna, ha nem a PISA eredményeit lobogtatjuk jajgatva, hanem a PIRLS-ét büszkén, és eszerint végeztünk volna átalakításokat az oktatási rendszeren? Azt minden tanár tapasztalja, hogy az elmúlt 5 évben a változtatások zöme nem javította a magyar oktatást.
tothmari 2008.02.03. 11:05:59
Csavarhúzós 2008.02.03. 12:11:12
-Nem igazán követem az oktatáspolitika minden rezdülését (pedig tanítok), utalnál rá, hogy milyen konkrét változások tartoznak ide? Enélkül nem tudom eldönteni, hogy igaz-e az állítás. Mindazonáltal az oktatáspolitika a rendszerváltás óta sok hülyeséget csinált.
>Nem akartuk elhinni, hogy a világhírű matematika oktatás nagy hirtelen a béka hátulja alá került,
-Majoros Mária alábbi cikke szerint sosem volt kiváló a magyar oktatás. Ha jól értem, a korábbi jó eredményeink abból adódtak, hogy a felmérések adott osztályba járó gyerekeket hasonlítottak össze, a bukottakat, kisegítőbe járókat nem.
matek.fazekas.hu/portal/tovabbkepzesek/oktvagybukt/2006/maj.html
-A PISA-mérést is szakemberek csinálták, nem bankárok... De a tekintélyelv sosem hatott meg: konkrétan mitől rossz a PISA? Még az is kiderülhet, hogy a PIRLS rossz. Meg azt is lehet, hogy ha a PIRLS-gyerekek felnőnek, akkor már a PISA-teszten is jók lesznek. De előfordulhat, hogy időközben elromlanak, és ebben az iskolarendszerünk a fő faktor. A két eltérő teszteredményre sokféle magyarázat lehet, akár az is, hogy az egyik teszt nem ad releváns eredményt. Mivel a megismérelt PISA-teszten nagy változások nem történtek,(=a PISA önmagával koherens) ezt inkább úgy tartom valószínűnek, hogy nem ugyanazokat a készségeket mérik.
Ha így van, akkor az ezzel foglalkozó szakembereknek az lenne a remek feladata, hogy találják meg a különbségek okait. De lehetőleg ne a tekintélyelvre hivatkozva...
-Ami a szövegértést illeti, az mindig kérdéses, hogy mennyire sikerül "nyelvfüggetlenül" megcsinálni. Néhány forrásszöveget (pl. mosógépek energiacímkéje) meg tudtam volna úgy fogalmazni, hogy jobban értsék a diákok. Kérdés, hogy az eredeti angol szöveg egy amerikai diáknak mennyivel volt érthetőbb. Vagy szokás-e finnül olyan nyakatekerten fogalmazni, mint magyarul?
Feltétlenül végeztem volna
kontroll-méréseket is felnőtt populációval, így további értelmezési lehetőségek nyíltak volna.
Az egyik szerint a felnőttek nyelvi kompetenciája a 100%, ahhoz viszonyítva lehet értékelni, hogy a 15 éves hol tart.
A másik szerint a felnőttek képességei eltérőek, bizonyos országokban jobban értik egymást az emberek.
A harmadik hasonló, de a nyelv szerepét vizsgálná: mennyire hatékony nyelv a magyar, az angol vagy a német? (Még jobb ha az adott kúltúrából vett példákkal teszteljük, pl. vezércikk, gázszámla, adóbevallás magyarázószöveg, a Word súgója egy adott témában, stb.)
A másik megjegyzésem, hogy a szövegértést mindig az olvasással párosítják, és az anyanyelv tantárggyal, holott ha valaki éppen filmet néz (kaland vagy oktató, az most mindegy) vagy magyaráz, vitatkozik, akkor is ezt a készségét használja. Bármilyen tantárgyban ahol rivális teamek érvelnek-magyaráznak, fejleszti ezt a képességet.
tothmari 2008.02.03. 13:41:55
A PISA nagyon jól kommunikált, mindenki tudja, évek óta ezt halljuk, ősigazsággá vált, mindenre ez az érv, senkinek sem jut eszébe megkérdőjelezni, kiirthatatlan. Igen, én is szeretném tudni, melyik releváns.
Csavarhúzós 2008.02.03. 14:57:40
Számomra nyilvánvaló, hogy a "nem fogtunk stukturális átalakításba, mert a politikai szavazatmaximalizáló racionalitás, a hatalom megszerzésének és megtartásának logikája rendszeresen felülírta a gazdasági racionalitást" mondat lényegében azt jelenti, hogy "elqrtuk, nem kicsit, nagyon". Mégis az utóbbi komoly felzúdulást váltott ki, Chickán Attila idézett önvallomása lényegében visszhangtalan maradt.
Feltételezem azért, mert a cizellált mondatait NEM ÉRTI, nem tudja lefordítani magyarra az emberek túlnyomó része. Túl sok benne az idegen szó, sok a tagmondat.
A kérdés csak az, hogy a többi ország lakosságához képest hol állunk...
-A másik ami eszembe jutott, hogy megnéztem az egyik PIRLS-tesztet, fizikatanári szemmel, merthogy az van nekem. Az Anktarktisz-os szövegben egyrészt az nem világos, hogy "A Déli-sark pont az Anktarktisz közepén helyezkedik el" mondatban mit értenek "pont a közepén" alatt. Mert józan ésszel a közepe az attól (az ábra alapján) jobbra van. A másik meglepő az volt, hogy -89 fokon a kilöttyentett forró víz fagyottan ér földet. Hát fene tudja, nekem az jön ki, hogy egy egy centi átmérőjű vízgömb (1 ml=1g=1cm3 víz) 16,7 perc alatt fagy meg. Az esés kb. két másodperc, ennyi idő alatt csak a 0,02mm átmérőjű csepp fagy át. A párolgást nem vettem figyelembe, de lényegesen nem változtat a dolgon. Ez persze nem tartozik a szövegértés lényegéhez (bár a "pont középen" fogalom már egy tízévesben is ellentmondásban lehet az ábrával), de akkor is, egy ennyire sok nyelven és sok példányban kikerülő szöveget nem lektorál senki?
Csavarhúzós 2008.02.03. 15:03:49
-Nem feltétlenül fogalmaznám meg érthetőbben, csak azt mondom, hogy meg lehetne fogalmazni érthetőbben is. Az a kérdés, hogy egy "életből vett" angol nyelvű energiacímke megértése nehezebb-e egy angol felnőttnek, mint egy szintén életből vett magyar nyelvű címke egy magyar felnőttnek.
Mert az is könnyen előfodulhat, hogy angolul közelebb áll a "konyhanyelv" szintjéhez, és akkor már nem ugyanazt a nehézségű feladatot adtuk a magyar és az angol anyanyelvű diáknak.
Szóval azzal az előfeltevéssel élve rosszabb a PISA szerinti szövegéstése a magyar diákoknak mint mondjuk a finneknek, hogy a vizsgált szövegek eltérése a köznapi nyelvtől megegyezett, a kérdések implicit módon egyformán sugallták a jó vagy rossz választ - holott ezek éppen a nyelvek különbözősége miatt nem biztos, hogy teljesülnek.
Csavarhúzós 2008.02.03. 16:57:37
www.youtube.com/watch?v=jaCW1AHfcYw
Csak az én tippem, de lehet hogy paradox módon a forró víz fagy meg előbb, mert kisebb cseppekre porlad szét.
Nádori Gergely 2008.02.03. 17:03:07
Én nem akartam állást foglalni a jó-e vagy rossz-e a magyar oktatás ügyben, pusztán a PISA kritikádra reagáltam.
Ami azt illeti, hogy az OECD szponzorálja a PISA-t ez leginkább jelentkezik, hogy olyan képességeket mér, amik egy ország gazdasági versenyképessége szempontjából fontosak. A TIMSS (ezt ismerem még kicsit alaposabban) pedig inkább azokat, amik a klasszikus akadémiai tudás szempontjából fontosak. Mintha ebben is valamennyire az angolszász és a német-francia tudásszemlélet közti köszönne vissza.
Azt pedig én is elég sok kritikával kezelném, hogy mennyire volt világhírű és nagyszerű a magyar (elsősorban matematika és tudomány) oktatás, a nagyszerű eredmények igazak voltak (és igazak ma is a diákolimpiák eredményei alapján) az elitiskolákra, de nem az oktatás átlagára. A skandináv országok pont azért tudnak kiemelkedőek lenni a felmérésekben, mert az átlagszint magas, a szórás viszonylag kicsi.
Érdemes egyébként egy kis pillantást vetni keletebbre. A román tanárok is úgy tartják, hogy egészen kiemelkedő a matematikai és tudományos oktatásuk, de a PISA felmérésen jóval alatta szerepeltek még Magyarországnak is. (Ott viszont nem volt nagy visszhangja a dolognak). Még érdekesebb megnézni, hogy milyen hatásai voltak a PISA-nak pl. Németországban. Ott ugyanúgy ez volt az oktatási reformok indoka.
www.oecd.org/document/59/0,3343,en_32252351_32236159_34805499_1_1_1_1,00.html
tothmari 2008.02.03. 17:44:47
Olyan sok érdekes momentum van a hozzászólásaitokban, szinte minden mondat reagálható lenne. Ezért valószínűleg majd inkább egy újabb posztban fogom ezt megtenni.
Csavarhúzós a fizika fejtegetés nagyon tetszett, érdekes volt.
Nádori: csak néhány gondolatot. Németország az 1996. és 97-es TIMSS és IEA eredmények láttán kongatta meg a vészharangot és fogott gyökeres oktatásátalakításba. Ekkor a PISA-nak nyoma sem volt.
A magyar matematika oktatás tényleg világhírű volt még az átlag szintjén is, erről is fejtegetek majd, éppen 2000. körüli példákat lehet hozni.
Hagyományos tudás - alkalmazott tudás mérése, igen, ezt így kommunikálták, mi meg elhittük, de így van-e? Mi akadémikus és mi alkalmazott - ebben két ember is eltérő véleményen lehet.
Szerencsém volt éppen a PISA évében huzamosabban tartózkodni Finnországban. Erről meg aztán éppen meg van a véleményem a tapasztalatok alapján. A finn csodát és okait megint csak annyira és úgy adták be nekünk, ahogy az érdekeknek megfelelt.
Ha megnézed, milyen reformokat vezettek be az elmúlt 5 évben, akkor azt látod: egyet sem onnan, azoktól vettünk, akik a PISA-ban jó helyen végeztek, hanem inkább pont onnan importáltunk, akik nagyon rossz helyezést értek el.
tothmari 2008.02.03. 18:22:02
"Jó postokat írsz, de hol marad a provokáció? Ha mindennel egyetértek, mit tudok hozzászólni? :-)"
Na most nem panaszkodhatsz :-)))
BackOne 2008.02.03. 19:32:28
De. hogyan. Ezt figyelem közel 30 éve.
Készít(tet) egy felmérést abból, amit hangsúlyozottan tanítani fog, ebből az átlag persze nem ér el 100%-ot, sőt jóval kevesebbet se. (Így lenne ez , bármiből íratná). Aztán válogatott, jó tanuló gyerekeken (de csak azokon) kipróbálják, újabb mérés és már igazolódott is elméletük, hisz ez az eredmény jobb lett, mert ezek a mindenre kész nebulók megtanulták.
Tehát bevezetik. Az egész pedagóg banda tiltakozik, de hát mit értenek ők hozzá.
Jobb esetben a "modernizáció" megbukik, rosszabb esetben évekig nyögjük.
Évekig azért "ment tovább" az oktatás, mert a tapasztalt pedagógok csesztek az új, rossz módszereket alkalmazni. Papíron, ott igen, de csak ott, és szépen csendben megtanították az ifjúságot a régi módszerekkel.
Jött a kontraszelektált pedagógnemzedék, ők tapasztalat ( és ész) híján hittek a csodamódszerben és alkalmazták kritika nélkül. Lásd képolvasás Magyarhonban.
A magas minisztériumot nem érdekelte, hogy a kölök eccer 7-es (jobb esetben) és ha ezt az évét elcseszik kísérlettel, akkor ő "úgymarad".
Mára sikerült elérni, hogy szinte minden jót szétvertek az oktatásban, a szabadságból anarchia lett. Emelik a kötelező óraszámot akkor, amikor amúgy is tanárfölösleg van - állítólag. Amikor a gyerekek egyre nehezebben nevelhetők, egyre több gondot hoznak magukkal. Nos okos kormányunk szerint most kell, hogy kevesebb ideje legyen rájuk a tanároknak.
Hogy visszatérjek a címhez: Most akkor ki a hülye?
Csavarhúzós 2008.02.04. 18:44:20
www.sulinet.hu/tart/forum?fid=4&tid=2007-12-16%2018:02:59.513552
kisagyszony 2008.02.27. 09:52:30
Teljesen egyetértek. Láttam már szekcióülésről puffogva kivonuló tanárcsoportot (átlagéletkor tipikusan 60 körül), akik üvöltve ellenkeztek, mikor csak arról beszélt a vezető, hogy a mostani diákok már nem leköthetők a régi módszerekkel.
Kényelmesebb azt darálni minden órán, amit évtizedek során jól betanultunk...